Fejezetek a Méregkeverő nem létező naplójából - avagy végzetes találkozás a Randivonallal
Ti írtátok a társkeresésről. Élmények minden csütörtökön, egy olvasó tollából.
Előszó:
Célom a nevettetés (nem baj, ha valaki közben sír is… A röhögéstől, vagy a mély együttérzéstől, vagy csak kínjában)!
Alaptézis nr.1.: Nem, nem nincs több zakkant a társkereső oldalakon, mint IRL (ezt itt tanultam). Csak itt nem rejtőzködnek, mint IRL és nagyobb merítésből nagyobb a találati arány. De IRL* és NIRL* kb. 80%, ebből kb. 40% tényleg klinikai kezelést igényel(ne). A népesség mentális állapota katasztrófális. Mindemellett protestálok azon állítással szemben, hogy csak az IRL alkalmatlanok vetemednek fel a netre. Nincs már IRL plattform az ismerkedésre, max. baráti kör (veszélyes), szórakozó hely (ezt inkább hagyjuk), utcán,metrón, közértben stb. (erősen esetleges). Ja és IRL is belefuthatunk csalókba, szélhámosokba, őrültekbe (nekem simán megy, viszont én tehetséges vagyok!)
Alaptézis nr. 2: Nem kávéautomata (ezt valakitől loptam innen, botsi) a netes ismerkedés (se). Bedobod a 100-ast, vacak-kapu-csínó. A 200-ast, extra-csínó. 500-ast, szuper-csínó. 1000-est, lattemakkiátó Nagy-Ő-vel a hab tetején.
Alaptézis nr. 3.: Nem csak az egyik nem stigmája az önreflexió hiánya, az egy demokratikus gender semleges intézmény.
Alaptézis nr. 3.1.: Minden, de minden férfi 20 és a halál között max. 40-es, vékony csinos független hölgyet keres, akit nem kell támogatni, elégséges saját egszisztenciával rendelkezik.
Az izgalmas és vicces eseteimet szeretném mindösszesen közreadni.
A projektet indítottam. A neve: Mindentbelenemhagyodabbahabeledögleszis (ez utóbbi már alakul)
Projekt indítás: 2018. július 31.
Várható zárás 2018-december 31. (Ha akkor még élek és nem lettem leszbikus vagy bármi egyéb.)
I. rész
A sértődős pszichológus
Bemutatkozó és kit keres zanzásítva: 47 éves. Neki senki se elég jó. Tessék elfogadni! Jóképűnek mondott, barna haj, cicás zöld szem, kisportolt. Heti legalább 3x5 féle sportot űz. (Kép naná, hogy nincs kint). Két diplomás, közgáz és pszichológia. 5 nyelven beszél. Nagyon, de nagyon gazdag. Akit megfelelőnek ítél magához, azt a tenyerén hordja, elhalmozza. Nagyon fontos számára a megjelenés. Szereti a divatot
Kérdezem, hogy miért nincs kint képe? Mégis csak társkeresőn vagyunk vagymiaszösz. Írja, e-mailra küld képet. És meg van annak az oka, hogy ide nem tett ki. (Ezt már nem tudtam kideríteni vagy mégis?)
Jön a kép az e-mailemre. Gondolom minimum adonisz, ha ekkora arca van.
Krisztus irgalmazz! Nem, nem ronda volt, hanem ijesztő. Ami haja volt az valóban barna volt, és jó hosszúra volt hagyva. Fülig kopasz, felülről értve. A szeme akkor macskás, ha a macska egyenlő a tyúkkal. A kép elég homályos, a színe nem látszik. Kigombolt kockás ing (nem a jó fajtából). Az valóban divatos volt a 70-es években, a szép nagy gallérral. Ja beesett váll, görnyedt tartás. (Na ezért nem kell a sportot túlzásba vinni.)
A sokk élmény túlhaladta a 24 órát. Nem tudtam, erre mit reagáljak. Sebaj ő reagált. 2 órával az e-mail elküldése után, egyszerre az e-mailemre és a randivonalra. Tartalmas sorait minden változtatás nélkül közreadom. Íme:
"Hagyjuk Jucus (a név kitalált)! Bocs!!
Bocs, de véletlenül félrenyomtam, és a küldött 8 képből egyiken sem én vagyok.
A piros Ferraris egy híres sportoló, néger, andoki kecskepásztor...egy világhírű svájci történész, meg pár éjjel-nappal szereplő régebbről, ja, meg egy volt villa lakó a Tv-ből. Hogy-hogy nem kapcsoltál, ezen csodálkozom... Ja, meg üzemszünet is volt, meg én is züllött vagyok, meg fekete macska....meg csak az R.V.-n* levelezzünk stb.stb.stb.
Istenem, Kedves Jucus, Te milyen naiv és könnyen felültethető kislány vagy. De nagyon kedves és vicces vagy, ez tény. Csak ez nálam nagyon kevés... És Te még szép is vagy, meg intelligens és egyebek. Csak így, egy sor után, egy pszichológustól. Nekem ez a szakmám. IQ és EQ teszteket veszek fel és értékelek ki...
Nem tűnt fel, hogy "túl szép, hogy igaz legyen"? Én az első pillanattól ugrattalak csak. Azt vártam már, mikor kapcsolsz. Ezért küldtem a végén már négerről is képet Neked tegnap...
Bocs, de nem hiszem el, hogy Te jogász vagy. De mindegy végülis. Én idén végzek kb.3. diplomaként, levelezőn a jogon. De,valahogy nem ilyen életfelfogású emberek járnak oda... De végülis tök mindegy. Szerintem Te pl. ezt a középfokú jogi asszisztensit végezhetted el talán...
A lényeg,hogy hagyjuk ezt a dolgot. De remélem, nem bántottalak meg!
Mindenütt letiltottalak, a gépem azonnal törli is ha írnál.
További sok sikert!"
Egy képet küldött, amiről fentebb beszámoltam. Nem leveleztünk. Semmit nem írtam magamról. Rögtön képet kértem.
Nos, Hölgyeim és uraim ??? Én egy büdös megveszekedett kukkot sem értek az írásból. Vki esetleg? Annyi világos, hogy nagyon megbántottam, hogy nem küldtem pozitív visszajelzést 2 órán belül. Vagy totál összekevert valaki mással. Hmmm? Nem tudom, mert a nevemet helyesen használta és tényleg jogász vagyok...
Per analógiam Total Recall, mi van ha igaz és tényleg pszichológus?
Előkészületben: A II. Rész, A részeges ex-navos, a III. Rész, A sírós kolléga. IV. A MENSA íkú bajnok, V. Rész Attila forever, Egyenlőre ennyi, mert a történet jelenleg zajlik NIRL és IRL valamint IRT*.
Szómagyarázat:
IRL: in real life - való életben
NIRL: not in real life - nem a való életben, online
RV: Randivonal
IRT: in real time - valós időben, most
Végzetes találkozás a Randivonallal - avagy fejezetek a Méregkeverő nem létező naplójából II.
A műsorváltozás jogát fenntartva, a II. Rész nem nevetős, inkább sírva nevetős, vagy nevetve sírós…..ezt előre is bocsátottam!
A II/A Rész azért került beiktatásra, hogy enyhüljön a blog-sokk, még akkor is, ha valóban végveszély van.
II. Rész
Az a fránya ideológia, az X faktor
Bevezető:
A Pasival már az első napokban kontaktáltam, szimpatikus volt, de aztán elkapott a gépszíj, zúdultak a levelek, kapkodtam a fejem, valahogy elfelejtődött. De aztán a cunami után eszembe jutott, hogy határozottan normális és visszafogott volt, hát megkerestem. Közben neki volt egy „szerelem”, ami kurtán-furcsán végződött, újra beszédbe elegyedtünk hát. A második forduló már flottul ment, telefonra, viberre váltottunk, határozottan jól megértettük egymást, nagyokat vihogtunk, volt humora, műveltsége, közös érdeklődési kör, ami igazi kincs. A külseje is tetszett. Úgy éreztem, ez az a ritka eset, hogy akkora a passzolás, hogy bárhogyan is nézzen ki IRL, az már szinte lényegtelen, tetszeni fog. (Eddigi munkásságom során ez már 3 esetben is így volt.) Kb. 4 napig ment a folyamatos kapcsolattartás, terveztük a személyes találkozót, amikor is egy nap…
Jót dumcsiztunk délután és cseten folytattuk este. Ő vallásos, erősen. Én ugyan romai katolikusnak vagyok keresztelve, de nem vagyok vallásgyakorló és ennek oka van. Azt mondja hogy, ha az emberek betartanák a vallás szabályait, akkor nem lenne ez a partner cserélgetés. Ha meghízott, cseréljük le (mindegy ki kit), ha unalmassá vált cseréljük le, ha más tetszik jobban cseréljük le, stb. Erre én azt mondtam, hogy ez azért így sarkos, már hogy a vallás szabályait betartva, bármi van, bármennyire is rosszul érezzük magunkat egy kapcsolatban, tessék tűrni. (Ő nem vált el, megözvegyült, ez a tényekhez tartozik, meg az is hogy azért akadt némi félrecsusszanás, elmondta.) Mondtam, lévén azért a vallások mindig apellálnak a szeretetre, én inkább úgy közelíteném, hogy a szeretetnek kell kitartania, meglennie és ezért kell dolgozni. Kompromisszumot akartam (!!!!!!). Azt viszont én nem tudtam elfogadni, hogy pusztán azért fenn kell tartani egy kapcsolatot, mert amit Isten összekötött, azt ember nem választhatja szét. A hűség ilyetén értelmezésével soha nem tudtam azonosulni. Sűrűsödött a levegő, hát átugrottuk a témát.
Habár ekkor már üvöltött a kisördög hátulról az agyamban, de nem hagytam szóhoz jutni, ragtapaszt a szájára. Jött a második banánhéj, ezen már nem megcsúsztunk, hanem hanyatt zuhantunk. Szöveges üzentben írja, hogy őt nagyon frusztrálja, hogy párt kell keresni. Azt hiszem használta a „megalázó” szót, vagy talán a „lealacsonyító”-t is. Na itt kihagyott a motorom, kezem lebegett a billentyűzet felett…és csak lebegett. Jött a folytatás, bűntudata és lelkiismeret furdalása van, hogy ő társkeresőzik, keres valakit, akivel jobbá teheti az életét, miközben a világon milliók gyötrődnek, szenvednek és éheznek. Lefagytam. Percekig járt az agyam, hogy most hogyan tovább ? Van tovább egyáltalán ? Egyszerre tűnt abszurdan nevetségesnek és véresen komolynak, kezelhetetlennek a helyzet. Teltek a percek.
Áhh, leszedtem a kisördög szájáról a tapaszt, hadd üvöltsön, úgyis tudom mit akar mondani. Esélytelen. Ideológiai és erkölcsi szakadék. Tudom. Ezekben a kérdésekben nincs kompromisszum (már ha van egyáltalán). Egyszerűen más a világképünk erkölcsi, ideológiai vallási meggyőződésünk. Mégis tökéletesen hihetetlen volt. Erre aztán nem számítottam.
Annyit írtam, hogy szerintem hagyjuk, ez nem fog menni ! Ő másnap kérte, hogy azért találkozzunk, beszéljünk. Nem válaszoltam. Semmi értelmét nem láttam, futóhomokra nem lehet építkezni.
Ezért mondom is mindig, hogy nem hiszek a kompromisszum hossztávú fenntarthatóságában, fegyverszünetet lehet kötni, békét nem. Örökre ott szunnyadna az újabb háború parazsa.
Ui: Ez egészen friss, és nagyon sajnálom, hogy így alakult, már egészen közelinek éreztem a sikert…! „A közelgő jövőt láttam távolodni” (Mona Lisa mosolya, Julia Roberts-el)
II/A Rész
A részeges ex-navos
Bemutatkozás: 45 éves, diplomás, semmi különös, vonzó, jó arcú pasi. Ami megfogott, hogy már tudniillik, természetesen, mindenki 3 féle (harcművészet kötelező, de vajhh miért ?? na mindegy..)sportot űz, legalább hetente 3x és természetesen nem fogyaszt alkoholt, max. nagy ritkán. Erre a szentem, polgár és nő pukkasztó módon kiírja, hogy „sport: NEM, fogyaszt-e alkoholt? gyakran”. Gyorsítok. Telefon kapcsolat létre jön, azonnal kérdezem, hogy Te jó Ember, direkt rontod ebben a szuper egészséges világban az esélyeidet. Mire Ő: nem érdekli, neki az intim testrésze televan ezzel, hogy mindenki hazudik, mert ha ennyi józan, sportoló férfi lenne, már másként nézni ki a halandósági tábla. Mert ugyan mi a baj azzal, ha egy 90 kilós 185 centi magas pasi megiszik pár sört egy nap, a nagy melegben. Mondom, az ég egy adat világon semmi. Sőt bírom a karakán nőket, akik nem röstellnek legurítani egy sört. Na, mondom én magamban, itt az emberem, humor a helyén, nyíltság a helyén, laza, de értelmes. Nosza, rajta !
A sors úgy hozta, hogy nekem már volt egy programom fél 10-re hazaértem, újra fürdés, sminkelés. (Kellemes 35 fokos nyár este volt.) Megbeszéljük, hogy 11-kor, hol találkozunk és elmegyünk a Gozsdu udvarba táncolni, meginni egy koktél. Egyre jobban feldobódtam, aztaaaa, ezzel a pasival el lehet menni táncolni is. Most mindjárt megfogom az Isten lábát.
Emberem megérkezik pontosan, úgy, sőt jobban néz ki, mint vártam….csak…..csacsi részeg. A beszéd már eléggé kásás, folyamatosan ismétli a mondandóját, a járás még stabil. Gondoltam, csak a nagy melegben eggyel több volt a sör, megesik férfi emberrel az ilyesmi. Mondta, hogy szomjas, igyunk valamit út közben. Gondoltam, nagyszerű egy kis víz segít józanodni. Bementünk egy helyre, ő rendelt fél liter rozé fröccsöt, leültünk, próbáltam valamelyest beszélgetni. Negyed óra múlva még egy, majd még egy rozé fröccs. Eljutott a mozgáskoordináció részleges elvesztéséhez. Mondtam én mennék, „fáradt” vagyok. Azonnal felállt (na jó próbált), hogy menjünk szexeljünk. Mondtam, hogy khmmmm, az most nem fog menni. Nekem köszi nem, dehogy neki sem az is biztos (az évek meg a tapasztalat). Jó akkor ő marad szórakozni (?). Hazamentem. Ez úgy hajnal 1 körül történt. Azért pici düh mellett, jókat somolyogtam. Lapozzunk, ez is meg volt. Részeges randi, pipa.
De nincs vége, ám! Másnap reggel 9-kor sms, hogy nagyon bejövök neki. Én még halott voltam. Hogy bírja ez az ember? Azt hittem nem is emlékszik. De igen, tetszett a fehér ruhám, meg a lábam nagyon. Stimmelt a ruha. Ő hajnal 4-ig maradt, még táncolt is valami írekkel. Majd, hogy menjünk strandra. Végül, hogy szex este nála a teraszon ? Nem válaszoltam.
Semmi bajom a kulturált alkohol fogyasztással. De részegen megérkezni egy első randira, majd hagyni a nőt elmenni (mert nem áll a szexhez kötélnek) és másnap out of the blue teraszos szexre invitálni…..
Hazudott a korát illetően, valójában 20 éves maradt, és most már marad is örökké. Lehet, hogy nem is rossz sohasem teljesen kijózanodni ?
És még mindig nincs. Végül, most 3 héttel később, írt, hogy reméli nem bántott meg, mert ha igen, akkor bocsánat. Kedvesen válaszoltam: „Dehogy. Csak a tempó túl gyors, a véralkohol szint túl magas volt.” Azóta nincs hír. Ennyiben maradtunk.
Ui: Majd végül lehet ő lesz az emberem, csak lenevelem a túlzott alkohol fogyasztásról…senki sem tökéletes !
