Szeretném veletek megosztani egy nagyon emlékezetes, és csodálatos utazásom emlékeit, fogadjátok szeretettel.
1. A tenger !!!
Ezelőtt az utazás előtt csak láttam a tengert Olaszországban, de mivel ez az út novemberben történt, így a fürdés esélytelen volt. Alig vártam, hogy habtestemet végre valahára a habokba vethessem. A szállodának saját strandja volt, gyönyörű szép, napágyak, napernyők, parti bár, mint a filmekben. Mivel éjjel érkeztünk meg, így csak reggel tárult elénk ez a látvány a szállodából. Gyors reggeli, átöltözés, és irány a víz! Nagyon kellemes volt, meleg, lágyan hullámzó, de itt nem homokos a part, hanem apró kavicsos, viszont a tengeri cipőben ez nem számított igazán. Vittem magammal egy kis piros pöttyös labdát, hogy ha már nem ér le a lábam, legyen egy kis kapaszkodóm. Tudok úszni, de azért jobb volt ez így.
Kipróbáltuk az motorcsónakos ejtőernyőzést, hát az valami eszméletlen jó volt. Két helyeske görög pasi pakolgatta ránk a mentőmellényt, és repített a magasba minket tandenben a barátnőmmel. Kell ennél több? :) Fentről gyönyörű volt a kilátás a környékre, és csak a szél zúgását hallgattuk.
Másik alkalommal pedig egy nagy kerek fotelszerű képződményben húztak minket a motorcsónakkal. Kis kötéldarab szolgált kapaszkodónak. A szép görög fiúka mondta, hogy a felfelé tartott ujj a gyorsabban, a lefelé a lassabban jelzés, mutassam majd, hogy szeretném, hogy húzzon minket. Középen ült barátnőm apukája, aki egy szép nagydarab ember, mi lányok kétoldalt. Nagyon tuti volt, én nagyképűen mutogattam felfelé a hüvelykujjammal, hogy mehet gyorsabban. Na, itt hibáztam el, mert innentől az életemért kapaszkodtam. Akkorákat huppantunk, mint a gumilabdák, apuka persze, mint tőkesúly középen alig mozdult, ő csak azon aggódott, hogy fent maradjunk a matracon. Esélyem se volt mutogatni, hogy lassabban, a srác sátáni vigyorral nézte, ahogy mi lányok visítunk, mint a kismalacok. Ezt akartátok? nesztek! A kisujjamon nem maradt bőr, azért hatalmas élmény volt, de legközelebb inkább kétszer megyek repkedni :)
2. születésnapom
Itt ünnepeltem a születésnapomat, és kiváló napnak néztem elébe. Napközben kirándulni voltunk, és mire visszaértünk, a szobánkba kaptam lufit meg csokit a szálloda jóvoltából. Csinosan felöltözve lementünk vacsorázni, ám az étteremben eszembe jutott, hogy a fényképezőgép a szobában maradt, így felszaladtam érte. A sztorihoz tartozik, hogy az asszonynevem hivatalosan XY-né, így azt hitték pasi vagyok a nevem alapján (akkoriban még jó ötletnek tűnt ez a néválasztás) Míg én loholtam a fényképezőgépért, addig jött egy felszolgáló lány egy szelet tortával, rajta gyertyával, a papának elénekelte a happy birdhayt, és átadta a tortát. Hogy én erről lemaradtam, ezt azért sajnálom :D
A ciprusi est remek volt, itt is, mint szülinapost állandóan a színpadra ráncigáltak. Az együttes egyik tagja poharakat egyensúlyozott a fején, de legalább 20-at egymásra rakva, és közben görög táncot járt, mindenféle pózokat művelt, de egy se esett le. No, én is kaptam a fejemre egy poharat, és táncikálnom kellett vele. Még egyet tettek rá, és nem esett le. Hú, de ügyes vagyok! - gondoltam ide nekem még 20-at!!! Egész addig jól ment, míg mutatta a táncos, hogy forduljak egyet. Ezt nem kellett volna, azonnal lepottyant az egész a fejemről, és ripityára törtek a poharak.
De a szereplésemnek még nem volt vége. Körben állva zorbatáncot roptunk a vendégsereggel, és középre citálva egy szék tetején táncoltam az egyik táncossal. Végül a barátnőmmel felkaptak minket, és úgy megpörgettek, hogy még mindig szédülök, bár ehhez hozzá járult az a néhány koktél is, amit legurítottunk :D Nagyon imádtam, emlékezetes születésnapom volt.
3. homokvihar, forróság
Abban az évben nálunk is több héten át tartó kánikula volt, Cipruson is épp a 40 fokot döntögette a hőmérséklet. Az első ott töltött napon, a tengerparton heverészve arra lettünk figyelmesek, hogy süt ugyan a nap, de valahogy fátyolos az ég, és a parti személyzet maszkot viselt. Mivel a kutya nem mondta mi a helyzet, így utána néztem gyorsan a neten, és kiderült, Szíriában egy hatalmas homokvihar alakult ki, és sivatagi homokkal terítette be az egész térséget. Kissé megijedtünk most mi lesz. Mindent belepett a sárga homok, meghajoltak a pálmafák a súlya alatt, nehéz volt a levegő. Bementünk sétálni a belvárosba, ott is mindent belepett a homok, és kihaltak az utcák. Csak a hüjje turisták járkáltak, hátha megfulladnak :D Este a kinti programok elmaradtak, és helyette borkóstolás, és bingó volt a vendégeknek. Éjjel sokat köhögtem, illetve fulladoztam, nem volt kellemes, de szerencsére csak egy teljes napig tartott, utána hála az égnek előtűnt a nap, és utána már ragyogó idő volt.
A helyiek tapasztalata szerint, ha ilyen sokáig tartja magát a 40 fokos hőség, azt gyakran követi földrengés. Homokvihar, földrengés, mi hiányzik még ?? Cunami? De nem jött be a jóslat, így nem dőlt dugába a sziget és a nyaralásunk sem.
4. Aphrodite sziklája, Páfosz
Ciprus legnyugatibb szélén van Páfosz, aminek az egyik nevezetessége a tengerben, a parthoz közel eső Aphrodité sziklája. Itt született és emelkedett ki a habokból Aphrodité a szerelem és szépség istennője. Az a hiedelem fűződik hozzá, hogy aki háromszor körbeússza Afrodité szikláját, örökké szép és örökké fiatal marad. Aki pedig a párjával úszik, örökké tartó szerelem a jussuk. De nem mindegy ám milyen irányból úszunk, hanem az óra forgásával ellenkező irányba. Mi is nekiveselkedtünk a barátnőmmel, csak hogy biztosak legyünk benne, hogy az addig is meglévő szépségünk és a fiatalságunk megmarad örökre. Rajtunk nem múlt, mind a 3 kört teljesítettük. Volt egy orosz turistacsoport, ahol a nők szembe úsztak velünk, és azon röhögtünk, mire ezek kiérnek a partra, vén trotty öreg randa nyanyák lesznek, mert nem a helyes irányban úsztak :D Az igazi holdfénynél meztelenül lett volna, mert akkor azonnal 10 évet fiatalodhatunk, de ezt nem volt alkalmam kipróbálni, bár kétlem, hogy meg mertem volna tenni, meg amúgy is….akkor már tök gyereknek néznék ki, az meg kinek kell, nem igaz? J
A parton gyönyörű hófehér kövek vannak, kicsik, nagyok egyaránt. Az az igazi ha szív alakú talál az ember mert az szerelmet hozó kő, és én találtam is ilyet! Igaz kicsit, de szív alakút.
5. idegenvezető
Egy nagyon kedves magyar hölgy volt az idegenvezetőnk, aki itt találta meg a szerelmet, 30 éve él Cipruson ciprióta férje oldalán. Vigyázni kell, egy ciprusit nem lehet büntetlenül legörögözni, mert képesek ölre is menni emiatt az önérzetes ciprusi férfiak :D A férje családja még az igazi, régi hagyományokat őrző emberek. Főleg az anyósa, aki az évek során sok-sok keresztet vetett miatta, mert pl. nem átallott levest főzni, mikor azt csak betegeknek főznek. Kétségbeesve kérdezte tőle, hogy jaj! ki a beteg? Szentségtörés, és balszerencsét hoz. A legnagyobb riadalmat kiváltó tette az volt, mikor magyar ismerősökkel mákot hozatott, készített mákos tésztát, és a kedves mamát is megkínálta. Ott a mák ördögtől való eledel, a pokol konyhájában készül. Sokáig tartott, míg e bűne megbocsátást nyert nála :) A mama a minden, az ő szava szent, ráadásul a szemmel verésben is nagyon hisznek, jobb vele vigyázni, vagy piros bugyit kell hordani, mert az megvéd a rontástól . Az időseket itt nagyon tisztelik mindenesetre. Utólag sajnálom, hogy nem vettem fel, amiket mond, mert annyi érdekes dolgot mesélt az életéről, de sajnos már nehéz visszaidézni.
6. egyedül
Volt egy fakultatív kirándulás Izraelbe, ahová csak az útitársaim mentek, én nem csatlakoztam, így egyedül maradtam. Reggel felkeltem, mentem reggelizni, aztán fogtam a strandcuccomat, és leballagtam a szálloda strandjára. Kiválasztottam egy napágyat, jó rálátással a tengerre. A parti személyzet ugrott, nyitotta a napernyőt, és meg behelyezkedtem kényelmesen. Isteni volt a reggeli napsütés, olvasgattam, netezgettem, szelfizgettem, uszikáltam a tengerben ahogy az dukál. Szabályos időközönként ellátogattam a parti bárba, és vételeztem egy koktélt, mindig más fajtát, ne legyen unalmas. Mikor elég volt a henyélésből, mint egy álomfilmben, kalapot….izéééé… sapkát nyomtam a fejemre, vékony kendőbe burkolóztam, és elindultam a tengerpartot végigjárni a szállodaláncok mentén. Jó hosszan bejártam a partot, élveztem, hogy egyedül vagyok, hogy süt a nap, fúj a szellő, a bokámat csapkodja a víz, kagylót, köveket gyűjtöttem, isteni napom volt.
Este elmentem vacsorázni. 4 személyes asztalunk volt, leültem, rendeltem egy italt. Az ételt magunknak kellett szedni, és mire visszaértem az asztalhoz, már csak 1 teríték volt, szépen elrendezve. Vacsora után kiültem a bárba, koktéloztam, zenét hallgattam, sétáltam a kertben, ami gyönyörű színekkel volt kivilágítva. Fényképeztem sokat, élveztem a hely hangulatát.
Egyik legszebb és legpihentetőbb napom volt itt Cipruson.
7. Kakopetria, Kykkos
Egyik emlékezetes kirándulás a Troodosz-hegységben található Kykkos kolostor. A görög ortodox templomok mind agyon díszítettek, de ez mindegyikre rávert. A leggazdagabb kolostor, minden fala tele ikonokkal, gazdag aranyozással, freskókkal drágakövekkel, felbecsülhetetlen értékeket őriznek itt. A legértékesebb tárgyuk egy Szűz Mária ikon, amit Lukács apostol festett, és a leplet nem veszik le róla soha, mert a legenda szerint aki ránéz, megvakul. Hiszem, ha látom :DDDD
A kolostorba nem lehet bemenni fedetlen karral, lábbal, ezért aki nem megfelelő öltözetben érkezik, a bejáratnál kap egy köpenyt. Mi is kaptunk, mert a rekkenő hőség miatt épp, hogy volt rajtunk ruha. Ezeket a köpenyeket hetente mossák, és szerencsénkre mi a mosodás nap másnapján voltunk, így tiszta köpenyeket kaptunk és nem olyat, amibe beleizzadt előttünk kitudja hány turista. A kolostor fedett udvari folyosóinak fala freskókkal van díszítve, és már ez is gyönyörű. Itt még lehetett fotózni, de bent a kolostorban sajnos már nem. Hihetetlen látvány volt az a gazdagság, amit ott láttunk. Mesélte az idegenvezetőnk, hogy ami aranynak és drágakőnek látszik, az bizony az is! Csak kuksiztam egy gyönyörű nagy kővel gazdagon díszített hatalmas láda láttán, és ez csak csepp volt a tengerben. Az én ízlésemnek ez a túldíszítettség sok, ami a görög keleti templomokat jellemzi, de a fő ikonosztáz valóban egy csoda.
A közelben van híres elnökük, Makarios síremléke, amit ádáz marcona kinézetű fegyveres katonák őriznek. Csak suttyomban mertem fotózni, nehogy lekarabélyozzanak engem ottan :D
Egy kis falu, Kakopetria eldugott pici utcácskájának eldugott udvarán egy nagyon régi, 16. századi apró kis templomra leltünk, a Metamorfosis Church-re. Egy öreg néni volt ott a gondnok. Fekete ruhát hordott 40 éve mióta a fiát elvesztette az ország kettészakadásakor, és a gyászruhát soha nem vette le.
Itt található egy kő is, amit „rossz kőnek” neveznek. Eredetileg az új házasoknak kellett körbejárni, és ráülni, hogy a házasságuk boldog legyen, mígnem egyszer a kő rázuhant a fiatal párra, onnantól kezdve lett rossz kő, és kerülje minden új házas, ha kedves az élete!
8/1. Török rész
Kihagyhatatlan kirándulás Ciprus északi részén Nicosia, az ENSZ csapatok által ellenőrzött, 1974-ben „Zöld vonallal” kettévágott város. Itt most nem írnám le a történetet, mert az már elég hosszúvá tenné, a már amúgy sem rövid posztot. De aki nem ismeri, érdemes olvasni róla.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1974_julius_20_a_torok_hadsereg_invaziot_indit_ciprusra/
A határátkelésnél elég nagy procedúra volt, várni kellett arra, hogy vajh átkutatják-e a buszunkat, vagy sem. Mivel az idegenvezetőnknek ott dolgozott egy ismerőse, így végül erre nem került sor. Felhívták a figyelmet, hogy tilos fotózni, mert elszedik a gépet, telefont, és pá-pát inthetünk neki. Csakazértis lőttem párat a buszból :)
Amint elhagytuk a lezárt határzónát, azonnal látható volt a két városrész közötti különbség. A ciprusi rész kopársága után, meglepetésünkre tényleg zöld volt a fű. Itt már harsogott a müezzin, kicsit bazáribb volt a hangulat. Még van miben fejlődnie infrastruktúrában a déli részhez képest, de nagyon kedvelt üdülőhely.
Egyik kiránduló célunk a Szent Sophia Katedrális volt, ami átalakult Lala Mustafa pasha mecsetté úgy, hogy meghagyták a templom külsőt. Építettek hozzá egy minaretet, és a mai napig mecsetként működik. Szerencsére turistaként nőknek is be lehetett menni, így láthattuk az átalakított belső részt. A mecset padlóját vastag díszes szőnyeg borította, ahova cipő levetése után lehetett belépni. Az imák idején be van zárva, a muszlim nők egy kis elzárt kalitkaszerű helyről vehetnek részt az imán. A templom mellé helyeztek egy rituális mosakodó helyet, ahol kezet, lábat mos az, aki imára tér be. Fura látvány volt ez a kettősség, de ez jellemzi egész Ciprust is a kettészakadással.
Bejártuk a szt. Hilarion várat, jó kis sziklás, pici hegymászós fílinggel. Az idegenvezetőnk kihirdetett egy versenyt, hogy aki leghamarabb felér a tetejére, és lő egy szelfit az ott található lovaggal, nyer egy KEO sört, ami a legnépszerűbb sör Cipruson. Lovag ??? Akkor hajrá !!! Na, ki nyerte meg? Nanáhogy én! A lovag persze bádogból készült, de ez mit sem vont le abból, hogy a nyeremény sört megnyertem. És meg is ittam! :)
8/2 Famagusta, a szellemváros
A kettészakadás előtt népszerű üdülőhely volt, tengerparti szállodák hosszú sorával. Mára egy kihalt, körbezárt, katonák által őrzött terület, elhagyott, lepusztult üres város és kihalt nyaralóhely. Érdemes elolvasni ezt a cikket:
https://szellemvarosokavilagban.blog.hu/2015/04/08/varosha_famagusta_a_kihalt_turistaparadicsom
Azt nem értem miért hagyták ezt a területet így lepusztulni. A lezárt részre tilos bemenni, fényképezni sem szabad. Busszal be tudtunk menni az egyik városrészbe, szomorú látvány volt a lepusztult szállodák sora, az omladozó házak, amelyeket benőtt a gaz, a rengeteg kaktusz, mert csak azok élték túl a gondozatlanságot. Mint egy időkapszula, ahol megállt az élet.
9. hajókázás
Utolsó napunkon Agia Napáról az egyik legnépszerűbb üdülőhelyről egy hajókirándulásra mentünk a Discovery-nek nevezett kis hajón. A kapitánya egy nagyon jópofa férfi volt, végig szórakoztatta a vendégeket. Helyben sütöttek mindenféle finomságokat, húsokat zöldségeket, igazán finom ebédet rittyentettek nekünk. A tenger csodás, szerencsére két gyönyörű öbölben is megállt a hajó, és volt alkalmunk fürödni. Elhajóztunk Aphrodité barlangjához, egészen bekúszott közel a hajó. Nagy Aphrodité kultusz van Cipruson, ami nagyon jót tesz a turizmusnak is. Itt boldogan kiabáltunk be a barlangba, hívva a szerelem istennőjét (vagy a koktélok akarták?) Több tengeri barlang is van itt, ha csendes a tenger, be is lehet sétálni. Végig hajóztunk a szép szállodasorokkal tűzdelt tengerpart előtt, sőt messziről láthattuk Famagusta lepusztult szállodasorát is. Egyébként mindenféle tematikus hajóra be lehet fizetni. Láttunk bulihajót, ahol szólt a hangos zene, fiatalok táncoltak, és találkoztunk kalózhajóval is, amiről (vak)ágyúval lőttek, csak remélni tudtuk, hogy nem találnak el minket :D
10. érdekességek, épp 10 darab
- Pafoszban megnéztük Szent Pál oszlopát, amely egy kőtömb, és amelyhez állítólag odakötözték az apostolt, és megkorbácsolták. A turisták számára van egy érdekesebb története is, miszerint a kő Szent Pál hímvesszejére utal, és aki megsimogatja, az megtalálja álmai lófarkú szexhercegét. Az idegenvezető mesélte, hogy egy kollégája apácákat hozott el ide, és mire észbe kapott, ott tömörültek, simogatták, fotózkodtak vele. :D Azóta már elkerítették a megvadult látogatók elől, de aki kicsit bátrabb, az a kerítésen lógva, jól benyúlva épp elérheti egy kis simire. Vicces volt. de azért ezt nem próbáltam ki.
- Rengeteg macska van, nagyon szeretik őket, a szállodában is több volt belőlük, jöttek simogatásért, kaját koldultak, de nem zavartak senkit. A kutyákat viszont nem szeretik, nem is nagyon látni.
- Bal oldali közlekedés van, ami nagyon fura. Érdemes autót bérelni, és azzal körbejárni a szigetet, de mi mindig a csoporttal utaztunk kisebb bérelt buszokon a kirándulásokra. A bérelt autóknak piros rendszámuk volt, ami nem véletlen. Így mindenki tudta, hogy vigyázni kell velük, mert a legtöbb esetben olyan sofőr ül benne, aki nem szokta a bal oldali közlekedést. Bár azért az utak így is elég káoszosak e-nélkül is.
- A tömegközlekedési hálózat elég rossz, és megbízhatatlan. Van ugyan menetrend, de ha beállsz a megállóba, vagy jön a busz, vagy nem. Előfordul, hogy a buszvezető tesz egy kitérőt, mert Heléna anyónak fáj a lába, és a sofőr hazáig vitte, vagy megállt egy kávéra, mert épp jól esne neki egy. De a ciprusiak nem egy ideges nép, a mediterrán népekhez hasonlóan.
- Jellemző a hegyi kis falvakra, hogy az öregek a napjaikat a helyi kávézóban töltik, dámáznak, beszélgetnek, nézelődnek, velünk turistákkal is szívesen szóba állnak, addig az asszonyok otthon a konyhába teszik a dolgukat.
- Larnaca közelében van egy sóstó, ahol több ezer flamingó telel minden évben. Mi okos turisták nem néztünk utána, hogy nyáron nincsenek ott, sőt a tó is ki van száradva. De a taxis se szólt egy árva szót sem, mikor mondtuk neki, hogy a sóstóhoz mennénk flamingót nézni. Odavitt minket, és láttuk mi a pálya, az üres kietlen táj, max madárfos volt ott, szárnyas egy szál se! Vissza is hozattuk magunkat, de azért a 45 eurót szépen legombolta rólunk.
- Sok angol nyugdíjas költözik ki Ciprusra. Egyrészt elegük van az esős, huzatos hazájukból, itt sokkal jobb az éghajlat, másrészt itt az angol nyugdíjból sokkal jobban meg lehet élni, mint otthon. A skandináv nyugdíjasok pedig 3-6 hónapra is kiköltöznek ide, hogy itt töltődjenek nappal és fénnyel az északi klíma után. Úgy tudom, ez nekik alanyi jogon jár.
- Rengeteg orosz él itt, vagy jön turistáskodni Ciprusra. Larnaca főutcáján egymást érik a bundaboltok, amik mind orosz tulajdonban vannak. Egy olyan országban, az évi középhőmérséklet 20°C.
- A magyar mobiltelefonok működnek, ugyanakkor a görög ciprusi mobil kártyával nem lehet telefonálni az északi oldalon. A Dél ciprusiak csak útlevéllel mehetnek át az északi területre. Egy zumbás csoporttársamat kérdeztem, aki ciprusi és nálunk jár egyetemre, hogy ő át szokott-e menni. Szinte felháborodva mondta, hogy dehogyis! Csak nem képzelem, hogy ezért útlevelet csináltat? Ősi ellentét uralkodik a két rész között, és ez egyre csak mélyül. Úgy tűnik sose lesz béke az olajfák alatt.
- időjárás: nagyon kellemes a klímája, kivéve a július augusztus, mert akkor rekkenő 40 fokos hőség is lehet. Leginkább a tavaszi és késő őszi időszak a legkellemesebb, de télen se nagyon megy a hőmérséklet 15 fok alá. A hegyvidéki részek kellemesebbek nyáron, ezért a déli tengerpartos részekről inkább oda mennek nyaralni a helyiek. Meg amúgy is ilyenkor úgyis tele van minden turistával.
+1. George Michael Ciprus szülötte, akire nagyon büszkék a ciprusiak.
Itt a vége fuss el véle, bár ez csak kis töredéke a történetnek. Ja és még valami így utolsó szónak, azt sajnáltam, hogy érkezéskor és elutazáskor is nagyon sötét volt már, így nem láttam a tengert madártávlatból. De annyira azért nem szomorkodom, mert így is sok szép élményben volt részem ebben csodálatos 10 napban.
Szőkenőő