Hát mit mondjak, erősen elgondolkodtató ez a Norbi-történés ! Kész szerencse, hogy nem tegnap írtam meg a posztot, mert mára fenekestül felfordult a látószögem (egy kis képzavar mindenkinek kell, pláne ebben az ügyben, ide ugyanis kifejezetten kívánkozik!).

Nem mintha bárki kötelezne, de szeretem mindig megalapozni a vélemény nyilvánításom létjogosultságát. Jó magam is, egyetem alatt és utána is sokáig, összességében 10 évig fitnesz oktató voltam.  

Nem, nem, még véletlenül se fogok felülni a fikázós-anyázós mainstream-re. Nem csak mert nem stílusom és nem csak mert sok mindennel egyetértek a Norbi által elmondottakkal, (erre alább részletesen kitérek), hanem mert még mindig nem tudom eldönteni, hogy vajon, hogyan működik ez a kortárs közösségi média, azaz NorbiRéka zseni vagy lúzer, az se kizárt, hogy még ők sem tudják eldönteni, mi lesz ennek a vége. 

Nem kétséges, hogy ilyen félreérthető tartalommal (ja, nem is…csak a már a régóta nagy súlyfelesleggel élő anyákra vonatkozik, meg a férfiakra issss), megalapozatlanul (nem láttam felmérést, hogy a szült nők körében nagyobb lenne a tartós elhízás, mint az azonos korú nem szültekében, arról meg pláne nem, hogy hány százalékban oka a válásoknak az anya tartós vágy romboló súlyfeleslege, meg különben is mivel igazolja, hogy az vágy romboló) és ostoba stílusban, tárgyi tévedéseket se nélkülözve (az elvált szülők gyereke nem félárva, mert élnek a szüleik) beleszállni a szült anyákba, nem volt szép húzás, de egyáltalán nem biztos, hogy nem volt jó húzás. Úgy gondolom a kortárs médiában ez most egyfajta vízválasztó lesz. Volt ugyanis a mondandójának néhány olyan eleme, aminek magalapozottságát lehet vitatni, de felesleges és álságos, ezek:

Nos, itt jönnek az én személyes tapasztalataim, a fitnesz múltamból és egyéb múltamból.

A riogatás vs. hiúság, naná, hogy a leghatásosabb a hiúság, mivel senki nem élvezi, ha piszkálják ferde szemmel néznek rá, kritizálják, sőt szíve mélyén maga se elégedett magával. Tehát akár azt is mondhatjuk, hogy a cél szentesíti az eszközt.

Ehhez csak annyi kiegészítést fűznék, hogy még a diabetes és rettegett társai előtt törvényszerűen bekövetkezik egy nagyon kellemetlen, idővel elviselhetetlen, életminőséget fájdalmas-borzalommal lerontó betegség, az ízületek tönkremenetele. Normál súllyal is jönnek az itt ott fájások egy kor felett, térd, csípő derék, elhasználódunk. De tartós, 10 kiló feletti túlsúllyal nagyon gyorsan támad a kín, minél nagyobb a túlsúly, annál gyorsabban. És legalább öngerjesztő a folyamat hízok mert túl sokat eszem és nem mozgok, túlsúlyom van, egyre nehezebben mozgok. Sőt ! Annó nálunk az volt a szabály, hogy 10 kiló feletti súlyfelesleggel (mérleg, táblázat) nem lehetett az „ugrálós” óráinkra járni. Kedvesen adtunk kalória táblázatot, tanácsot, dietetikus szakember elérhetőségét és szeretettel vártuk vissza az illetőt. A vállalkozás vezetője, az edző, koreográfus, korábban tornász edző volt és azt mondta nem vállalja a felelősséget, hogy egy lendületes guggolásnál valakinek reccsenjen a térd ízülete. Őszintén szólva Norbiéhoz nagyon közeli, sarkos álláspontot vallott. 165 cm, max 55-57 kiló és ennek arányos változatai.

A 2. pontot nem kívánom illusztrálni. https://magyarnemzet.hu/belfold/a-magyar-europa-legelhizottabb-nemzete-6935804/

Ami a 3. pontot illeti: 10 kiló és az se évekig, vagy bizonyosan sérül, tönkremegy a bőr. Én a húszas éveim elején egy rossz gyógyszertől 12 kilót híztam, 65 kilóra, majd egy influenza súlyos szövődménye miatt 16-ot fogytam, külön életet élt, lengedezett a bőröm 22 évesen. Az edzőm azt mondta ez kétesélyes, de próbáljuk. Végül lényegében sikeresen helyrejöttem, híztam 4 kilót, edzettem mint a güzü, az izom is jobban kitöltötte a bőröm és össze is húzódott. De striák kivédhetetlenül maradtak: a karomon, a fenekemen és comb és térd tájékon, mivel a hízás alatt is sportoltam, a hasam valahogy megúszta.

Ide nem teszem, mert engem megríkat az olyan kép, ahol a 40-50 kilót fogyottak, inkább a nők, akiken további 5-10 kiló bőr lóg, plasztikára várva…..has, kar, mell, comb, sőt épp tegnap láttam egy 100 kilós fogyásról képet, a hölgynek a lábszárán is túl sok bőr maradt, akadályozta a járásban. 

Nekem akkora rémület volt a megállíthatatlan hízás, ahogy elváltozik mindenem, hogy soha többé nem kellett motiváció a súlytartáshoz. Jelenleg is tartom az 53-55 kilót, nem is tudom hány éve.

De ez nincs ingyen és itt kezdünk ráfordulni a lényegre…..

A népesség jelentős része, érzésre kb. 70 %-a hosszú éveken át ülő munkát végez, ami mellett a normális napi 3-5x étkezés, legalább heti 3-4x1 óra, mozgás nélkül önmagában lassú elhízáshoz vezet.

Ki kell mondani az igazságot, az elsőt: ülőmunka, család mellett a normál testsúly tartása fegyelem, lemondás és küzdelem, nőként pláne, mivel lassabb az anyagcserénk és az idő múlásával még lassul. Ki kell találni egy olyan táplálkozási formát, hogy sikerüljön tartani a súlyt, kinek-kinek az általa legjobban tarthatót, ha kell szakember segítségével. És egy életen át tartani kell, én ezt hívom életmód váltásnak, amikor egy nem teljes kínszenvedés táplálkozást magunkévá teszünk, megszeretünk. Már nem kínoz az édesség utáni vágy a napi nasi, stb. Természetesen kisebb elhajlások néha megengedhetők, sőt meg kell engedni őket. Nekem ez a magok megengedése és pogik, erősen a gyengéim. Itt kell megjegyezni, hogy a Norbi pogik ebben sokat segítenek, nem tökéletes az állag, de az illúzió megvan fele annyi kalóriából. Isten engem úgy segéllyen, nem vagyok neki senkije ! De a termékei 80 %-a jó és hasznos. Épp a legújabb kenyerét eszegetem, imádom, kifejezetten finom.

Ki kell mondani az igazságot, a másodikat is: túl sokat eszünk, és túl sok „vackot”. Látom, láttam mi mennyiséget reggeliznek, tízóraiznak, ebédelnek, uzsonnáznak, nassolnak munkahelyeken, minimum a másfélszeresét a tolerálhatónak. És mind műkaja, innen, onnan rendelve, csak úgy repkednek a kiflik, croissanok, hambik és társaik. Néha-néha valaki bepróbálkozik, hogy ne vacak kaját rendeljen, de nem tart sokáig, mert mások az alapanyagok, ízek állag és már kétségbeejtően hozzászoktunk a túl ízesített, ún. hagyományos étkezéshez. A közértekben a polcokon is ilyen dolgok vannak, itt utalnék a gyümölcs joghurtokra, chipszekre. Finomak, hogy a macska rúgja meg, és csak ártanak, hogy rúgná meg még egyszer ! Erre a kísértésre egyszerűen merev és notórius negligálással kell/ene válaszolni. Nagyon nem könnyű. Tudom, tudom fogyasztó társadalom: minden guszta, vonzó, ízes és minek ?! Vajon miért tesszük ezt magunkkal ? Ezeket a holmikat is emberek találják ki, gyártják, teszik elénk, hogy a nyálunk gyűljön tócsába és frusztrálva nyűglődjünk vakságot fogadva.

Még egy kis finomság ide ! 3 évig voltam fent különböző társkereső oldalakon és állíthatom, hogy minden második férfi kifejezetten leírta, hogy „A salátát csipegető nők kíméljenek, egészséges étvágyú nőt keresek, aki meg tud enni egy rendes tál ételt!”. Ugye értjük ? Na, most akkor mi van ? Mit szeretnének azok a bizonyos férfiak ?

A 4. pontnak egy másik olvasatát boncolgatnám itt.

Mivel a többség súlyfelesleggel él, ezért a maradék a kisebbség. Na mi következik ebből ? Az irigység, a beszólogatások, hogy „ez már nem normális (nem egészséges), amennyire keveset eszel, „ ja, persze, aki ilyen gebe az felveheti…”. Nyilván eleget eszem, mert nem haltam éhen, nem látszanak ki a csontjaim. Fordult a kocka, paradox a helyzet. 

Úgy gondolom, hogy itt nem másról van szó, mint arról, hogy vállalván egy brutális és rizikós felütést (szándékoltan olyat, ami garantáltan cunamit biztosít), akkora hullámverést akartak kelteni, amin már szörfölhetnek, saját üzleti érdekeiket érvényesíthetik, és még azt se mondhatja senki, hogy az ő érdekük nem simul rá az össztársadalmi érdekre, az elhízás elleni harcra.

És most jön a cím magyarázat: tegnap Réka bejelentette, hogy ő maga nyit 2 héten belül Update boltot (bisztróval egyben) a Mamutban, Norbi meg képen kívülről bekiáltotta, hogy és boltjuk nyílik a MOM-ban is.

Jelenleg arra hajlok, hogy zseniálisak, marketing szempontból (ami ugye nem ritkán kegyetlen, pláne napjainkban), még egy kicsit az örök pszichológiai befutót is bevetették, a jó zsaru-rossz zsarut, határozottan le a kalappal ! Norbi megcsinálja a balhét, Réka kicsit mentegeti tompítja, de Norbi azért érdemben nem visszakozik, kidobják a Mamut vonatkozó szaküzletéből a termékeiket, majd Réka - HOPP ! - megteszi a bejelentést, cukin, finoman, boldogan és a szeretetre, az álmaink megőrzésére, ébren tartására, dédelgetésére biztat. Ügyes, de még mennyire az !

Ilyen ez a pop szakma ! Kockázat nélkül nincs nyereség ! De meglátjuk….

Mert, hogy a Norbi felütés az negatív visszhangot eredményezett, negatív reklám lett. És jelen korunkban nagyon nehezen megállapítható, hogy igaz-e még a mondás, miszerint negatív reklám már pedig nincs ! (Jó pár picit niggerező, hitlerező média sztárt nyelt el a süllyesztő napok alatt.)

Kérdés csak az, hogy mire van esélyük, mire mennek ? Mert el kell ismerjem cunami kell/ene, hogy az inga legalább a középhez közel lengjen. Az embereknek sok jelenség kaotikus kakofóniájából kellene kihallani a dallamot, vagy legalább a ritmust.

Hogy mire gondolok még ?

Hát Erre, ni !

https://velvet.hu/elet/2018/04/28/engedelyt_kert_kapott_levetkozott_kikuldtek/

A Plus Size modell jelenségre. Csak emlékeztetnék, hogy honnan indult eredetileg, teljesen támogathatóan és indokkal. A modellek Twiggy óta anorexiásak voltak, 170 cm felett, csakis 50 kiló alatt, 32-34-es ruha méret, szó szerint éheztek, voltak halál esetek is. Ekkor indult a mozgalom, hogy átlag, normál méretű manökenek legyenek bemutatva, kb. 38-42-es ruhaméretűek, akiket azelőtt lekövéreztek. És ma ott tartunk, hogy életveszélyesen elhízott ún. plus size modellek vetkőznek mini bikinire.

 Azt lehet mondani, hogy manapság mindenből, ami ésszerű és elfogadható gyorsvonat sebességgel lesz extrém túlzás. Indultunk a másság elfogadásából és tartunk annál, hogy egészségtelenül elhízott nők (bocsi PC) nevezik magukat telt (duci, gömbölyded) modellnek….

Szép dolog a másság elfogadása, de nem vezethet a túlsúly, a plasztika függés és az önrombolás (szemfehérje tetoválás, gyíkká, vagy barbie-vá, kenné műttetés) elfogadásáig.

Ahogy én látom nuku közép út mostanság. Vannak a csak a testükkel foglakozó, valószerűtlenül karcsú, meztelenül, az észbontón gyönyörű tengerparton jógázó, picit plasztik leányok, aztán van a Kardasian-jelenség, valószerűtlenül túl formás alak és hatalmas fenék, plasztika az egekben, agyon sminkelt, fotoshoppolt önimádó, másik világban élő ideálok, és a plus size-ok, lásd fentebb.

Eladó az egész világ, a kattintásokért cserébe. 

No, szóval, ha megvette, hadd vigye NorbiRéka ! Élni és élni hagyni ! Legalább, amit ők csinálnak az a normális közép út felé mutat. Ha ők is keresnek rajta, hát keressenek ! Én kifejezetten örülök, hogy végre Budán is elérhetőek lesznek a termékeik.

 Ui 1: Idézném Náray Tamás - egykori divattervező, ma író és festő (született február 3-án ), aki 61 éves és baromi jól tartja magát – jól követhető táplálkozási tanácsát: Nagy pohár, kis tányér, sok zöld ! Briliáns, egyszerű és nagyszerű.

Ui 2: RékaNorbi ! Ha netán olvasnátok kis írásomat, lenne egy kérésem ! Hozzátok vissza azt brutál finom brut pezsgőt, aminek csökkentett alkohol és kalória tartalma volt ! Szuper ötlet volt és nem is volt drága. Köszi !

LucretiaBorgia