A mai reggel gyorsképekben…pedig még fekete macskát se láttam !
Jól kezdődött a mai reggelem. Először is elaludtam kissé, rohamtempóban készülődtem munkába. Nem tudom milyen indíttatásból, de kitaláltam, ma pici kontyocskát csinálok a hajamból. A többedszeri fura tekervény után dobtam a francba a hajcsatot, és maradtam kiengedett hajjal. Itt azért eltoltam vagy 10 percet az amúgy is kevés időmből. Indulás, rohanás, lépcsőházban észreveszem, teló otthon maradt. Lépcsőfutás, telefon nálam, újraindulás. A szemetes zacskó nálam, kuka sehol. Az autók között keresgélek, végre megvan, zacsi bele, rohanás a buszhoz. Messziről látom, már közeledik. Fogalmam nincs, miért rohanok, kicsit már úgyis elkések, és a következő busz jön 7 perc múlva. Mindegy, én Usaint megszégyenítve robogok, a buszt épp elérem, lépcsőn megbotlok, a kezemen landolok, a fehér kabátom koszos lesz.
De végre a buszon!
Nénike ül a külső ülésen, kérem, hagy ülhessek be. Oké, beenged. A busz elindul, én a nénike ölébe pottyanok. Hogy ilyenkor miért nem valami jóképű Brad ül alattam!
Mindegy, elnézést kérek, végre leülök. Ilyenkor tableten szoktam olvasni, most is ezt tettem. Volna. Napszemüveg a fejem tetejére tolva, olvasó szemüveg, tablet elő. Hátradőlök, a napszemüveg a fejemről az ülésem mögé esik. Hátrafordulok, mögöttem egy srác ül, és ahogy lehajol, hogy felvegye nekem, a fejünk durr, összekoccan. Nekem a fejem hátsó része, de neki a homloka koccant. Én kínosan röhögve kérek elnézést, a srác meg kongó fejjel keresi tovább a napszemüveget. De nincs meg, nem látja, úgy hátraesett, még ő szabadkozik. Nénikét újra kérem engedjen ki, a srác is feláll, együtt hajlongunk az ülés alá, de szemüveg sehol. Egy másik pasi egy üléssel hátrébb segítőkészen kukkol az ülések alá, ő végre megtalálja, nagyon köszönöm mindkettőnek. Vajon mi jött most? De nem! Nénike már magától beül a belső ülésre, én mellé pottyanok. Végre! De nem tudok olvasni, mert még ég a fejem a történtek miatt, és azonmód eldöntöm, ezt leírom, ilyen eseménydús reggelem már rég volt. Teló elő, írom a sztorit. A nénike hamarabb szállt le, kérte engedjem ki. Oké, felállok, kiengedem. Közben nem vettem észre, hogy a kajám a szatyorban felborult, a leve szivárogni kezdett, bele az ölembe. De ezt már csak akkor látom, mikor a buszról leszállok, hogy a fehér kabátomon gyanús folt van. Na itt már azért bosszankodtam. Sietek a melóhelyre, egy füves rész mellett öreg bácsika álldogál valami fűnyíró szerkezettel. Nem tudom milyen indíttatásból, de neki pont akkor kellett beindítani, mikor odaértem mellé. Nem számítottam rá, és akkora hanggal indult be, hogy bakkecske módjára ugrottam egyet, majd kiestem a bugyimból. Pedig Bratt sehol :D
VÉGRE! Beérek a melóba. Kaja hűtőbe be, táskámat előveszem, kipakolok, látom, napszemüvegem sehol!!! Itt már elkezdtem káromkodni, (pedig úrinő ilyet nem tesz) és csapkodok mint állat, hogy mindezek után képes vagyok az ülésen hagyni azt az átkozott szart.
Most míg zaklatottak a gondolataim, gyorsan lekörmölöm az élményeimet, közben jön a főnököm, hogy tegnap nagyfőnöki őrsgyűlésen volt, és majd fél 9 kor lesz egy megbeszélés, én is legyek ott. Mi jöhet még??? Remélem kineveznek nagyfőnöknek és kapok egymillás fizut! Közben a címen gondolkodtam, és azt hittem kedd van, mikor majdnem élesítettem a posztot jöttem rá, hogy szerda :)
UI: megvan a napszemcsi, itt üdül a fejem tetején :D
Legyen szép napotok :)
Szőkenőő