Hát ez mindkét nemnek fájni fog. Nem lehet szépíteni. Álljon itt a való. Szóval uraim, az évezredes megszolgálatlan uralomnak vége. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy vége. Adott volt több ezer éven keresztül egy rendszer, ami a férfiak uralmát szolgálta, A férfi kapott munkát, és alapvetésként eltartotta nőt, ez volt a modell. Kiegészítve azzal, hogy bizonyos társadalmi szinteken a nő is dolgozott, munkásként, szolgálóként, klasszikus kiszolgáló szerepekben.

Aztán úgy 150 évvel ezelőtt elkezdődött valami, több hullámban (a jelenlegi előtt a szexuális forradalom volt), ami ma is tart, sőt teljesen új és veszélyes fázisába érkezett. Annak ellenére, hogy már egy férfi se merne olyat mondani, hogy vegyük vissza a nőktől a szavazati jogot, az életük feletti rendelkezési jogot, az oktatáshoz való jogot stb. Ahol most tartunk, az még mindig alig távolodott el a jogegyenlőségtől és még nagyon távol van az esélyegyenlőségtől. Kiver a hidegveríték, amikor azt olvasom, hogy nőknek máris többlet jogaik vannak, úgy is mint szülési szabadság pl. De ebbe nem mennék most bele, mert túlhaladott eszementség.

Szóval most állunk a start kövön, a 0. kilométer kövén. Miért mondom ? Mert most kellene jönnie a humán kiegyenlítődésnek, és ez legfájdalmasabb. Már több szociálpszichológus felismerte (Philip Zimbardo: Hová lettek a férfiak?), hogy a férfinak rosszabb a helyzete mert ő veszít, leszállóágban van, a nő pedig felszálló ágban. Nem azt nem mondtam, hogy nyerésben. Jó esetben nyerésben nem is kell lennie, csak középig feljutni, egy nagyjábóli  egyensúlyi állapotig, a teljes humanizálódásig, de az nagyon hosszú folyamat. 

Drága Müller Péter (MP)!!!! Azt Írta a szentem a Férfi élet, női sors c. könyvben, hogy „Összeomlóban van a sok ezer éves férfi uralom . Az emberiség történetének legnagyobb fordulatát éljük. A férfi lélek katarzisát, és a női lélek önmagára ébredését. Férfinak és nőnek nehéz élni manapság. A férfinak vissza kell találnia elárult magas szellemi valójához és alázatához. Ehhez az önös énjének össze kell törnie, darabokra. A nőnek pedig meg kell találnia önmagát és méltóságát, amit még keresni se engedélyeztek soha. Nem tudom milyen világ jön. De ha lesz új világ, az a nők tiszteletén fog alapulni. Ebben bizonyos vagyok.” 

MP nagy gondolkodó, akár szereti valaki, akár nem. Csak egy kissé túl optimista és jóindulatú. Létezik ugyanis három józan paraszti igazság:

1. Jobb szegényen születni és úgy is meghalni, mint egyszer gazdagnak lenni és aztán elszegényedni. Ugyanez igaz, ha a hatom fogalmat helyettesítjük be.
2. Amíg az inga megáll középen addig még nagyon sokszor szélsőségesen kilenghet, minden irányban.
3. Akinek hatalma van, sose fogja magától odaadni (mutatis mutandis, önként akár csak adni belőle se fog).

Az egész történés sorozat töréspontokat hozott létre, hiátust a helyzet adekvát alkalmazkodásban.

Töréspontok a klasszikus modell és jelenlegi interim modell/ek között 

Minek utána a munkahelyek száma véges, mi több csökkenő, egyszerű matek, hogy a mára már növekvő számú képzett nő csak a férfi rovására juthat munkához (ide nem értve a lényegében klasszikusnak mondható női szakmákat, mint pl. ápolónő, óvónő, habár nem kérdés, hogy ezeken a területeken meg jót tenne a férfiak jelentősebb reprezentációja). Mivel axióma, hogy a nő és a férfi, mint biológiai és lelki lény (ez utóbbi vitatott, hogy van-e különbség, szerintem van) különböző, leginkább mert a nő képes szülni, ez mégis csak az előbbiek ellen hat, mert a gyermekvállalással még mindig a nő kerül hendikepbe, ugye.

A férfinak azután elege lesz abból, hogy ő tartsa el a családját, ha már a nő is dolgozik, szeretne magával is törődni. Rossz hír, hogy a nő úgyszintén, azzal együtt, hogy a család fizikai gondozása még mindig az ő feladata. És ez akkor is tény, ha már unos-untig hallották az férfiak és lábrázásuk van tőle. Az még külön egy zavaró íz, hogy a nő a munka + házimunka során veszít az anyai státuszra szánható időből és lelki energiából. A férfi meg épp csak elkezd felnőni a valódi szülő szerephez, amit eddig szinte teljes egészében az anya vitt.

Mindeközben azért a férfinak csak fáj, hogy a nőnek kinyílt a csipája és nincs rászorulva (teljesen) a férfira. Megindul a szinglisedés, ami nőnemű. Hopp, teccik látni, itten van az egyik első hatalom vesztés. Ráadásul ott van még az átkos szex kérdés. Már nem jár alanyi jogon, ami szintén biológiai okokból inkább férfi veszteség. Hopp, itt az újabb veszteség ! A szingli nők adhatnak némi kárpótlást. Sőt nem egy esetben egy farka-kinőtt szingli nő lesz a férfi főnöke, mind emellé. Ami további frusztrációt generál.

És itt a recss! Kettétört a klasszikus modell, a törés mentén elvarratlan szálak lógnak ki.

Rántva magával a legalábbis kereteket adó család-gyerek-házasság szentháromságot.

És a nőnek se jobb, ő sem tudja merre előre, és az inga kontrollálatlanul leng összevissza…..

Folyt köv. 

Nea

Zöldkapszula sorozat II. rész