Egyik októberi nap Luca elkezdi lobogtatni a szemem előtt a nyertes tippmix szelvényét -ebből elmegyünk a Viven Maier kiállításra a Manó házba -mondja boldogan.
Be van zsongva ezektől a fekete-fehér képektől, okkal mert tényleg jók.
Mikor oda értünk a jegyszedő előtt meghajolt mint egy illedelmes japán, utána széttárta a két karját és berepült mint egy madár a képek közé. Mikor utol értem próbáltam leszedálni, hogy ennyire azért ne, elvégre ez nem egy pub, ekkor a kabátja belső zsebéből kiemelt suttyonban egy dobozos búza sört, halkan kibontotta és kortyolni kezdte.
A képeket nézve azt motyogta, szeretné ha lenne nála egy távkapcsoló ami képes lenne egy gomb nyomásra mindet fekete fehérré varázsolni, a füvet, az eget, mindent, mert ez emlékezteti arra mikor az apja még élt, azok a régi fekete fehér fotók.
Utána elmentünk a Trapéz pubba egy jót "enni". Aztán ivás lett belőle, mert ott helyben Luca fogadást kötött egy 3 tagú társasággal hogy lenyomja őket fekvőtámaszban és aki veszít az fizet 2 kört.
Bebasztunk rendesen, mert a belga sör ütős a Trapézban, pláne ha sok.